Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyar rovásírásról
 
 
       Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása (1996, magánkiadás)

Részletek a kiadvány előszavából: "Könyvünknek az a célja, hogy az érdeklődők megismerkedjenek ősi magyar rovásírásunkkal és annak irodalmával. A tanulás folyamán tapasztalják majd, hogy a magyarságnak egy olyan ősi írása volt, amely annyira hozzátartozik nyelvünkhöz, mintha csak együtt keletkeztek volna.

Könyvünkből tudomást lehet szerezni arról a fontos tényről, hogy amikor a magyarságra rákényszerítették a latin betűs írást, a latinban 13 hangunkra nem volt jel és így a magyar nyelvet a latin betűkkel nem, vagy csak úgy tudták jegyezni, ahogyan a magyar sohasem beszélt. Csaknem ezer évig kellett nyelvünknek a latin betűkkel kínlódni, míg rovásírásunk logikája alapján mai fonetikus helyesírásunk kialakulhatott. Míg a többi népek latin betűs helyesírása azért nem fonetikus, mert nem volt olyan ősi írásuk, melynek segítségével a nyelvükben hiányzó jeleket kialakíthatták volna. Más az írás és más a kiejtés.

E jegyzet az 1985-ben megjelent "Küskarácsonytól Sülvester estig", az 1988-ban megjelent "Az írás bölcsője és a magyar rovásírás" és az 1994-ben megjelent "Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig" (Antológia Kiadó) című könyveim alapján készült." Forrai Sándor

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.