Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyari és magyar tíz törzs szövetsége

 
 
 
A magyari és magyar tíz törzs szövetsége
A magyarok eredete

Zsolca fősámán rovása Kr. u. 180-250. (4220-4290. m.t.é.)
253(B). Arvisura
      Az asszonyuralom népei még a "Kabarvész" előtti időkben eldöntötték, hogy a Tóremhit hatására a marami és merija népeket elválasztó folyónál, a Kómánál sámán várost kell alapítani és annak fejedelme fog tárgyalni az érkező békés szándékú vendég kereskedő népek vezetőivel. Mindjárt az első sámán-fejedelem, Káma fogadta Berény ifjú kabar fejedelem küldöttségét és az előbb említett kérdések zömében megegyeztek. Sőt Káma fejedelem szívesen feleségül adta a leányát Berényhez. Ugyanis a kabarok megszüntették Rakaca vezéri megbízatását és sámán minőségben a merija-mos manysikhoz küldték, mivel szőke rabszolganőjét, Sarahot megölte annak követelőzései miatt. A délről hozott rabszolganők ezért kísértetformában mindig ijesztgették az elaggott Rakacát, végül idősebb korában egy ilyen szellemidéző szőke kísértet ölte meg. Ekkor Berényt az összkabarok vezérének kiáltották ki. Az altáji-kabarok, és az etilkabarok között, a turgai kapu fölötti Tura folyónál ütötte fel a vezéri szállását. Ettől az időtől kezdve a kabarok ifjú asszonyainak feleség lett a nevük, melyben Berénynek, a harmadik kabar törzsnek az az elgondolása érvényesült, hogy az asszonyok egyenlő jogú tagjai minden szállásnak. Berény elgondolása újat jelentett a kabar nép életében.

Az asszony-uralmat elvetette, mert az megalázó volt a harcosok részére, viszont az altáji kabarok férfi-uralmát sem helyeselte, amiért megalázó volt az asszonyoknak. Ezért Berény eredeti törzsének legelő határainál mindig jobban tért kezdett hódítani a feleség elmélete, amelyben a nők egyenjogúsága megvalósult és még a törzsek tanácskozásain is megjelenhettek. Ennek főként a délvidékről hozott szolganők örültek a legjobban, mert gyermekeikkel együtt felszabadultak megalázott sorsukból. Kóma fejedelme örült a legjobban az ifjú kabarok forradalmának, mert a manysiknál sem kellett ahhoz özvegy emberré lenni valakinek, mint például neki, hogy valamelyik manysi törzs fejedelme lehessen.

A beolvadt kabarok és a Tura vidéki kabarok szerződést kötöttek, hogy amennyiben a manysi Káma fejedelem ivadékai lesznek a vezérek, akkor Berény tárkányfejedelem leszármazottai lesznek a sámánok, ha pedig Berény fiai lesznek a vezérek, akkor Káma törzséből választják az új sámánokat és új bírókat. Egymás között vérkeveredésnek nem szabad megtörténnie, mert akkor könnyen egy kézbe kerülhetne a hatalom és elkorcsosulna az új törzsszövetség.

Káma fejedelem halála után Berény fia lett az új törzs vezére, akit Magyarnak hívtak, mert Káma fiát, az okos Zsolcát fősámánná választották. Első felesége Megera aranyasszony volt, a második Sály. Zsolca, aki manysinak számított, hosszú vándorlásai után rájött, hogy kalandozások helyett inkább rá kell térniük a kereskedelem kiterjesztésére. A délről hozott szolganők gyermekei ekkor már húszévesek lettek. Rokoni kapcsolataik révén valóban fellendült az új törzsszövetség kereskedelme. Édesanyáik szeretetükkel a szállásaikat virágoskertté varázsolták, sőt tarsolylemezeiket is virágos díszítéssel verték ki. Szavárd kézművesek telepedtek le Kómában.

Amikor a marami-por Magyar lett az első fejedelem, elrendelte az asszonyuralom megszüntetését. Ez azonban a manysiknál nem talált egyforma fogadtatásra. Akik az asszonyuralom hívei maradtak, a Káma folyót elhagyták és észak felé húzódtak, míg Magyar fejedelem hívei első fiának, Bélának a vezetésével a róla elnevezett Béla folyóhoz vándoroltak. A vezéri tanácskozásokon azonban a manysi népet mindig Magyar képviselte. Ellenben az öccsét, Konda vitézt szíve a felesége révén, aki merija-mos manysi volt, az asszonyuralom alatt élő manysik felé húzta. Ezért Pelimka-asszony unszolására észak felé vándoroltak. Azonban nem minden manysi törzs követte Pelimka felhívását, hanem akik megszokták az újat, a szállásaikon maradtak.

Pelimka nagyasszony hívei, akik szerették a férfiak gondtalan életét biztosító aszszonyuralmat, mind a manysi-por, mind a manysi-mos keveredésű híveiket észak felé vándoroltatták. A házasodási régi szokásaikat mindig betartották, de azért engedélyezték a többi manysi törzsekkel való keveredést is, bár a törzs por-mos jellege gyakran változott.

Az Ural hegységbe és az azon túl vándorló manysi törzsek Magyar halála után a Kóma és Béla folyó környékén élő rokonaikat magyarjaknak kezdték nevezni. Tehát új, független nép keletkezett.

Pelimka asszony halála után a manysik Kondát választották fejedelmükké, és a magyarjaknak is más fejedelmet kellett választaniuk, mert Magyar meghalt.

Zsolca fősámán fia, Kürt vitéz lett a magyarjak fejedelme, de az altáji kabarok nem ismerték el vezérüknek. Így két emberöltő alatt a két törzsből három törzs keletkezett, amelyet a manysi fátriák magyarjaknak, míg a kabarok magyaroknak neveztek. Bevezették a nyolcgyermekes szaporodási törvényt, s így Kürt fejedelemsége alatt a magyarjak Jenő, Gyarmat, Gyula és Megyer törzsekké szaporodtak, míg a magyarok Kürt, Keszi, Tarján és Kéri törzsekké osztódtak. Amíg Nyék törzse a Van-tó környéki beavatottakkal tartotta a kapcsolatot, addig Béla fejedelem már Kürt vezér alatt kereskedelmi viszonyba lépett Ordosszal. Így az eredeti két törzs helyett Zsolca halálakor már tíz törzsből állott az új törzsszövetség, amely beavatottak irányítása alatt állt.

Tura szerint a magvari, manysi, magyarok és kabarok törzsei megértették egymás nyelvét. A fiatal harcosok, amennyiben nem akartak harcolni Atilla és Baján felvonulása alkalmával, a magyar törzsek szövetségében védettséget találtak, s így létszámuk igen megszaporodott. A Béla törzs fele 575-ben és a Kéri törzs egy része 780-ban az avarok segítségére sietett.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Kaziy@citromail.hu

(Kazi Ferenc, 2011.09.11 14:01)

Fantasztikus kincsekre lehet találni, ennyire eredeti nyelvjárásban még nem olvastam.És megtanítja az embert újra gondolkodni, ez hiányzik, remélem sikerül megvilágítani a magyar nemzetemet.