Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A palócföldi Nagyszala

 
A palócföldi Nagyszala - a 269.Arvisura alapján


      A 4492. medvetoros évben (452) almavirágzás ünnepére az öregek tanácsa összehívta Ózd kegyhelyre a hun törzsszövetség Nagyszaláját. Biztonsági okokból és Nekese fősámánságára való tekintettel a tanácskozást Ózdon kellett tartani. A 4491. medvetoros évi bölénytor havának 5 napján meggyilkolt Buda emléke is útjában állott annak, hogy Budaváron tartsák a Nagyszalát. Dunna Aranyasszony előadta, hogy Buda feljegyzései szerint csak a következő év tavaszán, vagyis �ma� kellett volna megindulnia a nagy csatának. Ez a mostani év, mely a rómaiak számítása szerint a 452. esztendő, az Arvisúrák szerint a tigris éve, tehát győztes harcok esztendeje, de a múlt év a nyúlé volt, tehát csak eldöntetlen csaták esztendeje lehetett. Dunna asszony erélyes fellépésére Atilla elismerte, hogy a nagy csata legjobb tyumenje a Bakos vezéré volt. Ennek a legénysége a Kos jelében született fiatalokból állott. Utána az úz csákányosok és a rimalányok serege tűnt ki. Az életét is ezek mentették meg. Az Öregek tanácsa a balsiker miatt Nekesét csak annyival büntette, hogy Atilla haláláig nem hagyhatja el a törzsi székhely határait, de a sámánképzés továbbra is az övé maradt. A mozgó hadak fősámánjává Buda fiát, Aladárt jelölte ki, meghagyva neki, hogy minden fontosabb, esetben Nekese tanácsát kérje ki. Aladár Nekese lányát vette feleségül. Nekese dicséretet kapott azért, hogy Vasváron felépítette az úzok 24-karélyos kegyhelyét. Az előző ősszel Hangony és Gömör tárkányai az úz ácsok irányításával kivágták a Vasvár-hegyi bükkös erdőt, és égerfa alapokon felépítették a sámánképzés várát. Így Sajó-Ordosz, Ózd kegyhely és Vasvár gerendavára 5 éven keresztül a hun törzsszövetség szellemi központja lett. Az úzok ősi szokása szerint minden évben, Aba napján, Sajó-Ordosz szélén Abafalán tartották a hagyományos medvetort. A lovaglást Sajó-Ordosz lovasparancsnoka, Szurdok hadnagy tanította. Lakása a róla elnevezett Szurdok-hegyen volt, a Hangony patak mellett égerfákból ácsolt gerendavárban.

Nekese mindig a Vasvár hegyére épült 24-karélyos kegyhelyen oktatott, de a vasforralást a hegy alatti kohókban tanította. Az ügyes nyílhegy-és kardkovácsok ott remekeltek fegyvereikkel. Itt készítették a legjobb kalandozási és hadakozási üstöket is. Deédes a sámánifjaknak is, a rimalányoknak is Ózd kegyhelyen tanította a sebesültek ápolását és a hadi segítő-gondozást. Ezen az oktatáson nemre való tekintet nélkül mindenkinek részt kellett vennie. Budavárból az Öregek tanácsának képviseletében minden holdévben egy ellenőrző oktató jelent meg Ózdon. Szarvastor havában Atilla is oktatott Ózd kegyhelyen és Várkony lovas terén. A lovon való vívást tanította. Minden héten bemutatta agyagbábun az emberi test legsebezhetőbb részeit. Ojbársz bölcs férfi az Arvisura törvényeit és az azokból következő dolgokat oktatta. Bebizonyította, hogy a nyúl évében még soha sem nyertek csatát. Budának igaza volt, hogy meg kellett volna várni a mostani tigris évet, hogy a hiányzó tyumenek beérkezzenek. A Buda terve szerinti 48 harcos és 2 tárkány-tyumennel meg lehetett volna nyernie a nyugati Nagyvízig hirdetett csatát. �Lám, a hősi halált halt Bajon utódának, Bakos baszkor tyumenvezérnek a lovasai elérték a Nagyvizet, és esküjükhöz híven örök időre várják Vizkaja sámán tengeröblében a hun törzsek szövetségének győztes tyumenjeit.� �Kosut hadnaggyal Bakos tyumen-vezér most is képviselteti magát az Öregek tanácsában, hogy a Palócföldi Nagyszala döntéseit elvigye Vizkaja sámán Nagyvíz melletti birodalmába. �Kosut hadnagy azért jött vissza hozzánk, hogy Budavár sámánközpontja állandó összeköttetésben álljon Baszkor-földdel. Kosut hadnagy a mai naptól kezdve a sámánok vízikiképzését, és a minden erővel való győzniakarást fogja tanítani!� Ojbársz ezután arra utalt, hogy Matyó úz vezér, akit a kinajok Maotunnak neveztek, ilyen győzniakaró kos-jelű ifjakkal átlovagolt a bevehetetlennek hitt kínai Nagy-Falon is.

A nagy csatában Bakos tyumenvezér is elérte a Nagyvizet, Kosut hadnagy pedig most Atilla vezetésével, mint Deédes Aranyasszony egyik hadnagya, elindult, hogy még Róma is meghódoljon előttünk.� Ez a hadjárat -mivel a tigris évében történik- bizonyára győzelemmel jár. Ezért javasolom a Róma elleni hadjárat elkezdését!� Nekese a sámánifjak segítségével rovásba vette a Róma város elleni hadjárat tervét, Szurdok hadnagy pedig felesküdött, hogy az ózdi sámánképzésen megállapított terveket maradéktalanul végrehajtják. Dunna asszony tanácsára Nekese és Deédes egyaránt azt javasolta, hogy levonva a sikertelen vállalko-zás tanulságát, végleg mondjanak le a Nagyvízig való hódítás tervéről, és a jövő biztonsága érdekében igyekezzenek békességben élni még a legyőzött népekkel is. Éciusszal keresni kell a találkozást, és a nyugati hatalmakkal való megegyezést. Kosut hadnagy ezzel szemben arra emlékeztette az Öregek tanácsát és a Nagyszalát, hogy a baszkor tyumen továbbra is ott várja Agaba elgondolásának megvalósítását Vizkaja sámán örökségében.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.