Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Árpád utódainak öröksége

 
300. Arvisura Levente-Báj-Gerecsák- Boglárka titkos rovásából (részlet)


      A kievi Szent-Illés székesegyház alsó világában Levente főtáltos, a Szakszinban székelő Báj fősámán, Gerencsák uruki püspök és az ügyes kezű Boglárka aranyasszony már mind végigolvasták az addig készült Arvisurákat és titkos célokra lemásolták belőlük mindazt, amiről Árpád utódainak a jövőben tudniuk kell. Az emlékezés így szól: A Kaltes asszony szekerén érkezett Égi lakók leszármazottainak a Földön véghez vitt dolgairól, Gilgames élete is világos képet ad. Gilgames istenember volt, de közös harcok során jóbarátokká lettek Endiku vademberrel, megölték Humbabát, Samas napisten segítségével. Harcosaikkal együtt pedig kivágták a cédruserdőt. Utána diadalmasan megérkeztek Uruk városába. Ott Istár, a szerelem istennője szemet vetett Gilgamesre. Meg akarta hódítani magának, de az uruki király ezért gúnyt űzött Istárból. Istár Anuhoz, az Égi Atyához fordult segítségért: az Égi Bikát kérte a város lakóinak megsemmisítésére. Anu engedett könyörgésének és a Bika feldúlta a várost. De Gilgames és Endiku harcra kelt a szörnyeteggel és leterítették. Gilgames tudta, hogy az Égi Bika idejének Világhónapja Kr.e. 4518-tól 2358-ig tered és ha Égi származású földlakóval kerül szembe, erejét kimélni kell, mert az égbolton még kötelességei vannak. Uruk városa lelkesen ünnepelte a győzteseket, de az istenek Humbaba és az Égi Bika legyőzéséért halálra ítélték Endikut. Endiku meghalt. Gilgames megsiratta, de közben, mint emberben megjelent őbenne is a halálfélelem. Ezért világjáró útra indult megkeresni a halhatatlanságot. Végül Suruppak királyához, Um-napistenhez igyekezett. Átkelt a halál tengerén és kimerülve, már csak állatbőrökbe öltözve, mocskosan ért a folyamok torkolatához, ahol Um-napisti lakott.



A Halhatatlan elmondta Gilgamesnek az özönvíz történetét: hogyan épített annak idején Éa isten tanácsára egy hatalmas hajót, amelyen sikerült az övéit megmenteni. Gilgames könyörgésére elárulta neki, merre van az a hely a tenger mélyén, ahol az örök ifjúság füve megtalálható. Gilgames alámerült, megtalálta és felhozta a füvet és elindult vele hazafelé. De az Égiek másképpen határoztak. Fürdés közben egy kígyó ellopta tőle az Élet füvét. Gilgames reményét vesztve tért vissza Uruk városának falaihoz és szomorúan énekelt ott valaki. Gilgames hallotta a hangot: Miért indulsz ily hosszú útra? Miért igyekszel nagy fáradsággal "Az áthatolhatatlan vizekhez" Hadd tudjam meg mit akarsz! Válaszolva rá, ezt mondta: Azt szeretném, ha utasaim mindig megtalálnák a békességhez vezető utat, Égi segítséggel lássanak bele a jövőbe. Az Árpádok Gilgamesi vérből örököltek egy részt, beleláttak a jövőbe, ezért tudták, hogy az avar kincsek elrablása után a mainzi érsekség terveiben most a magyar királyság ősi kincsei következnének újabb építkezéseik és templomi kegyszereik szaporítása céljára. Gilgamesi tanács szerint tehát az Arvisura-kincseket Keletre menekítették. Levente és Báj írnokserege ezért is másolta lankadatlan szorgalommal a Szent Illés székesegyház alsó világában az Arvisurákat, hogy azokból lehetőleg jó előre meg lehessen tudni, mi lesz javára az Árpádok új államának. Úgy látszott, hogy a kereszténység látszólagos felvételével szerez a magyar nép a nyugatiakéval egyforma tekintélyt. Az Arvisura kincseknek az országból való kivitele a Budavári beavatott központ rendelkezésére és a király tudtával történt. A magyar királyság területén maga Csaba nádor kísérte a szállítmányokat a Kárpátok szorosáig. Innen Szár László, Vladimir veje vállalta a kíséretet, az Árpádházi hercegekkel: Endrével, Bélával, Leventével. Segítségükre voltak a görög keresztények, az uruki-mani hívők, majd a sámánhitű besenyők is. A gerové besenyők útközben a kincseket el akarták rabolni, de a rénszarvasszánon idejében érkező manysik a kun és fekete-úz harcosok segítségével a gerovéket megsemmisítették.

Ebben a csatában Kipcsák besenyő nagyfejedelem is elesett. Budavár beavatott központjában Gilgames tanítása alapján tudták, hogy a Föld gömb alakú és hogy igaza van annak az úz regének is, amely szerint Ruda-Tórem vasforraló üstjéből Sis-Tórem tűzgolyókat szórt szerte a világon és Földünk is így keletkezett. Belegabalyodott a felhők vizébe és attól lehűlt. Ezen a sárgolyón aztán Joli-Tórem Kaltes asszonnyal életet teremtett. Ezzel szemben Róma azt tanította, hogy Földünk olyan, mint egy korong, a szélén a tenger vize lezuhan és felhő keletkezik belőle. Innen van eső. Budavár beavatott központjában a tudósok az ilyesmiért a nyugati hittérítőket csak kinevették. Ataiszról terjedt szét minden tudomány. Az Égiek Kaltes asszony földjéről hozták magukkal és a Föld lakói lassanként tőlük tanulták meg az állatok megszelídítését, a föld megművelését és az általuk alapított templomi gazdaságok útján jólétet teremtettek a Földön. Építményeikből is tanultak tőlük, mert ők tökéleteset alkottak. Az uruki keresztények időszámítása szerint Kr.e. 5702-ben a pateszik -azaz papkirályok-uralma megszűnt és 5038-ig lugalokkal, vagy fejedelmekkel együtt uralkodtak. A jégkorszakot követő lassú özönvíz idejét Kr.e. 5758 és 5038 közötti időre tették. A víz rohamos emelkedése miatt mindenki menekülni igyekezett a süllyedő Ataiszról és így került sor fokozatos kiürítésére és gyarmatok szerzésére és kiépítésére. Ataisz végül hatalmas földrengésekkel teljesen elsüllyedt és utána mindent elborított a tenger. Buda kőfaragó fejedelem 5038-ban felépítette Úr városának hegyen épült templomát. A beavatottak tisztában voltak a jégkorszak fokozatos megszűnésével és tudták, hogy a tengerszint ismét emelkedni fog. A káldok, szavárdok és szabírok előreküldésével megalapították Amu-óm, Anina-óm, Indijó-óm, Agaba-óm stb. nevű gyarmataikat. hogy tudásukat átadják a földi halandóknak. Előre figyelmeztették a népet, hogy újabb folyóközi özönvizek is jönnek, igyekezzenek hát bárkákat építeni.



4950-ben elkezdődött a menekülés Úr város tartományából északra és akik nem hittek a figyelmeztetésnek, az özönvízben elpusztultak. Ataiszban Uruk népével együtt éltek a hun törzsek népes szövetségei és a saka-szkíták, az agabák, az indijók és a kanarok. Közülük Uruk népe és a 24 hun törzs szövetsége Úr város környékére menekült. Az emberáldozatos temetkezési mód miatt a hunok hamarosan elhagyták ezt a környéket és beavatottjaik tanácsára a szavárdok hegyei felé menekültek a várható vérontások elől. Sok lovukat magukkal vitték, de szamaraikat ott hagyták. Uruk népe ugyanis szamarakkal művelte a földjét, s a hunok szamaraiért szívesen adtak más egyebet. A hunok távozásának másik oka az volt, hogy lovaiknak legelő kellett, ezen a vidéken pedig már kevés legelő volt. A szamarak gyengébb takarmánnyal is beérték. A hunok Magya nevű vezére, a fiaival, név szerint: Kurddal, Hunorral és Magyorral a legelőkben gazdagabb északi folyóvidékek felé vezette a népet. Indulás előtt azonban megállapodtak a hunok beavatottjai Nippur pateszijével, hogy Uruk népének vallási központját rokonlátogatás formájában minden emberöltőben, azaz 20-25 évenként felkeresik és az írnokképzést a sámánok oktatása útján ők is bevezetik. Vezetőik minden 100 évben eljönnek az írópapok városába, hogy beavatottjaik útján szakadatlan szellemi kapcsolatot tudjanak tartani az Égiekkel. Lassú vándorlásuk alatt a vagyonosabb hunok egy része a jó legelők közelében le-lemaradozott. Végül Hunor a Hun tó partján megalapította Hunor városát, a kevesebb lóval rendelkező hunok pedig a Sárga folyó, azaz a Hangun folyó nagy kanyarában verték le a sátorfájukat és megalapították Ordosz városát. Itt felépítették Buda kőfaragó fejedelemtől származó tanítás szerint Ordosz várát, a beavatottak céljait szolgáló sámánközpont kőépítményeit. Minden 20. évben, amikor az 5 éves sámánképzésen és a 4 éves tárkányképzésen résztvevő fiatalok egyszerre értek tanulmányaik végére, megrendezték az ifjúság vetélkedőjét, a pusztaszeri Nagy-süánt. Itt döntöttek az esedékes rokonlátogatás iránya felől és úgy indultak el a Nagy-süán győztesének vezetésével. A rokonlátogatók aztán elmondták, amit láttak, mit hallottak.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

oposur69@citromail.hu

(oposur, 2010.01.27 08:40)

Hogyan lett Gilgames az Árpádok őse?
Hol vannak a Szt Illés székesegyházban írt Arvisurák? Mit jelent az, hogy "hatalmas földrengésekkel" nem vulkáni tevékenység következtében süllyedt el az Ataisz? Vajjon mi válthatta ezt ki? Mit állapítanak meg erről az ókori jelenségről a mai geológusok, bekövetkezhetett? Vagy meskete, rege az egész?