Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ataisz
 
    A kezdet - Ataisz legendája

       Ataisz keletkezésének legendája (Részlet az Arvisurából) "Joli-Tórem -aki egyébként Numi-Tórem felesége- volt az égiek gazdasszonya. Neki jutott a Föld nevű tüzes bolygó. A gazdasszonykodás azonban annyira elvette minden idejét, hogy nem jutott ideje egyszer sem leereszkdeni az égi ezeröles láncon, hogy szemügyre vegye, mi van a tüzes golyóbisával. Jó sok idő múlva a közvetlen rokonságából többen is jelezték, hogy valami baj történhetett, mert a golyóját elborította a felhők vize és vízben forog. Kérlelte hát a férjét, Numi-Tóremet, hogy végre adjon számára egy kis időt, hogy leereszkedhessen és Földanya hivatását teljesíthesse. Segítségére sietett Káltes-asszony is, Numi-Tórem testvér-húga, az Élet-Asszony. Nagyon elszomorodtak a látványtól, hiszen a Föld felszíne csupa vízből állt. Ekkor Numi-Tórem a két asszonyt megszánva megparancsolta a búvár kacsának, hogy éjjel-nappal dolgozva hordjon fel iszapot, követ és homokot az ősvíz mélyéről, és azt rakja a vöröshasú cethal hátára. A búvár kacsa szinte végkimerülésig dolgozott, mire összeállt az ősföldrész, a vöröshasú cethal hátán. Ezt az ősföldet később Ataisznak nevezték el... Amikor a búvár kacsa befejezte munkáját, akkor Numi-Tórem, Joli-Tórem és Káltes-asszony leereszkedtek az égi ezeröles láncon, és sárból meg iszapból megformázták az első emberpárt. El is nevezték őket Atomnak és Piroskának."



Az Arvisura története az elsüllyedt földrészen, Ataiszon kezdődik. Ez a földrész hasonló, de nem azonos Platon Atlantiszával, (ámbár a rovásokból arról is bizonyságot szerezhetünk, hogy az a földrész is valóban létezett). Ataisz a Csendes óceán középső részén, a mai Hawai-szigetektől délnyugatra feküdt. Ez a földrész maga volt a paradicsom, meleg klímája kedvezett a bő termésnek. Itt sohasem volt tél, és az örök nyárban sok jó gyümölcsöt termett a föld az itt élőknek. Mivel nem ismerték az évszakok változását, az időt holdévekben, holdtöltétől-holdtöltéig számították. Az itt élő emberek igen magas kultúrát teremtettek ezen a helyen. Ataisz két ősi népnek adott otthont: itt éltek Góg és Magóg hun törzsei, valamint az agabák népe. Belőlük aztán számos nemzettség és törzs alakult ki. Mindkét nép értett a kézművességhez, hajókészítéshez. Többször nekivágtak hajóikkal, hogy újabb és újabb szárazföldeket fedezzenek fel. Később ezeket a helyeket be is népesítették. Állatokat, növényeket vittek magukkal Ataiszból, s persze az otthoni kultúrát és hitvilágot is.

Ataisz
Ataisz valószínűsíthető térképe
Városokat alapítottak a mai Egyiptom területén (Hikszosz óm), továbbfejlesztve az őshaza kultúráját. Isteni származású uralkodóikat kúp alakú hegyek alá temették. A Mezopotámiában (Anina óm) megtelepedettek magukat Úr népének, a rokon törzsek némelyike pedig sumírnak nevezte. De alapítottak településeket Dél-Ázsiában (Parszi óm), sőt még a mai Mexikó (Indijó óm), illetve Peru (Kuszkó óm) területén is. Kr. e. 5070 körül a Föld óriási méretű kataklizma előtt állt. Egyre több földrengés rázta meg Ataiszt is, gyakorivá váltak a vulkáni tevékenységek, az özönvíz. Ezek hatására e csodálatos földrész süllyedni kezdett, s ez a folyamat kb. Kr. e. 5070-5000-ig, mintegy 70 éven át tartott. Sokan elpusztultak, de akik meg tudtak menekülni, fogadalmat tettek, hogy örökké keresni fogják az ataiszi népek megmaradt ivadékait.

 

Részlet az Arvisura-ból: "Az elsüllyedt földrészen úgy védekeztek az időjárás viszontagságaival szemben, hogy sok esetben a magas hegyek közé vándoroltak. Ez vonatkozott az éhség, szárazság, özönvizek okozta nagy veszélyekre is, valamint a járványos megbetegedések esetére. A nagy világcsapást egyesek úgy látták, mintha a tűzhányók működését a magas hegyek égberepülése követte volna, de ezek lehettek csak nagy kődarabok is. Mindhárom jelentés megegyezett abban, hogy a kulturált földrész elsüllyedt. Az indijók viszont azt vallották, hogy a földrészük kisebbik fele kiemelkedett a Nagyvízből. Félelmükben még ma sem mernek hajóra szállni, mivel Csabán kívül eddig még nem tért vissza népükből senki.

 

...A hunok közé beolvadt agaba törzs ifjai eleinte csak nyugtalanságuk miatt indultak el kalandozni, egyik holdtöltétől a másik holdtöltéig, hogy az elsüllyedt földrész menekültjeit keressék. ...

 

...Az elsüllyedt Ataisznak mind az öt hegye olyan vájható anyagból állott, hogy a termőföld alatt 1 ölnyire már barlangrendszert építhettek ki. Ezen barlangrendszereket aztán összekötötték.

 

...Ataiszt a menekülő Kuszkó a következőképpen vázolta: Armogur fejedelemsége 5 törzsből állott. Törzsi székhelye a Bálvány-hegy alatti Kosztroma volt, ahol a Bálvány-hegy körül 3 napi lovaglási területtel Uruk törzse helyezkedett el. Uruk törzsét a kettős hun törzstől a Tigris folyó torkolata és a Hangun választotta el. Kosztromával szemben, a Tigris öböl másik oldalán Dorozsma épült, a hun törzsek fővárosa. A fehér hunok Góg törzsét és a fekete hunok Magóg törzsét a Hun-síkságon az Anina hegység és 1 tyumen lépés szabad terület választotta el egymástól...

 

...Amikor az örök esőzés miatt a Nagyvíz elöntötte Kosztromát, mindenki a hegyekre és főként a Hun-Felvidékre menekült. Mivel mind az öt kegyhely a hegység csúcsra vezető barlang-rendszerrel volt ellátva, a sámán és tárkány tanulók a belső lépcsőkön a kegyhelyekre iparkodtak. A lángoló nap mellett a jéghegyek olvadoztak. Az esőzuhatagban a víz a Hun-tóban lévő bárkákat már a város fölé emelte. ..." (idézet vége)

 

 

...A hunok közé beolvadt agaba törzs ifjai eleinte csak nyugtalanságuk miatt indultak el kalandozni, egyik holdtöltétől a másik holdtöltéig, hogy az elsüllyedt földrész menekültjeit keressék. ...

 

...Az elsüllyedt Ataisznak mind az öt hegye olyan vájható anyagból állott, hogy a termőföld alatt 1 ölnyire már barlangrendszert építhettek ki. Ezen barlangrendszereket aztán összekötötték.

 

...Ataiszt a menekülő Kuszkó a következőképpen vázolta: Armogur fejedelemsége 5 törzsből állott. Törzsi székhelye a Bálvány-hegy alatti Kosztroma volt, ahol a Bálvány-hegy körül 3 napi lovaglási területtel Uruk törzse helyezkedett el. Uruk törzsét a kettős hun törzstől a Tigris folyó torkolata és a Hangun választotta el. Kosztromával szemben, a Tigris öböl másik oldalán Dorozsma épült, a hun törzsek fővárosa. A fehér hunok Góg törzsét és a fekete hunok Magóg törzsét a Hun-síkságon az Anina hegység és 1 tyumen lépés szabad terület választotta el egymástól...

 

...Amikor az örök esőzés miatt a Nagyvíz elöntötte Kosztromát, mindenki a hegyekre és főként a Hun-Felvidékre menekült. Mivel mind az öt kegyhely a hegység csúcsra vezető barlang-rendszerrel volt ellátva, a sámán és tárkány tanulók a belső lépcsőkön a kegyhelyekre iparkodtak. A lángoló nap mellett a jéghegyek olvadoztak. Az esőzuhatagban a víz a Hun-tóban lévő bárkákat már a város fölé emelte. ..." (idézet vége)

 

Ataisz gyarmatai

 

Az agaba népek a mai Kína partjaira hajóztak, s itt találtak otthonra (Agaba óm), a hunok népe pedig a Tigris és az Eufrátesz folyók vidékén (Anina óm) települt le. Ataisz elsüllyedése után kb. 1000 évvel e két nép törzsei a fokozatos terjeszkedések és vándorlások folytán a Hangun (Huangho) folyó kanyarulatánál találkoztak, és még mindig megértették egymás beszédét. Ez az egymásra találás egyúttal fontos történelmi fordulóponttá is vált. A fővezérré választott Agaba ismét egyesítette a rokon népeket, s újraszervezte a 24 Hun Törzsszövetséget, ami igen időtálló, jól szervezett közösségi formának bizonyult. Ez a szövetség valójában már Ataiszon is, sőt még az utolsó jégkorszak előtt is létezett. Akkori őshazájuk a Melegvizek Birodalma (a mai Erdély területén) volt, azonban a beköszöntő hideg miatt el kellett menekülniük, szétszóródva a föld különböző pontjain. Legnagyobb részük a kedvező éghajlatú Ataiszon lelt otthonra. A 24 Hun Törzsszövetség tagjai: a türk, kaza-hun, széki-hun, bolgár, jász, lett, manysi, mari, komi, csuvasz, vepsze, tatár, kun, manzsu, kabar, mordvin, úz, suoma, vót, baskír, észt, újgur, mongol, és az avar törzsek. A Törzsszövetség tagjai ettől fogva egységesen újra kezdték az időszámítást, un. medvetoros években számolva.

 

Az első medvetoros év Kr. e. 4040-ben volt. Lázas munka kezdődött a nyelv, az írásbeliség, valamint a hiedelemvilág egyeztetésére. Agaba ezért megszüntette a korábbi, bonyolult képírásos rendszert, s a hunok rovását továbbfejlesztve egységes rovásírást alkotott. Egyúttal abban is megállapodtak, hogy a rovósámánjaik által minden cselekedetüket megörökítik az utókor számára. E hiteles feljegyzések összességének az Arvisura, azaz igazszólás nevet adták. Közös nyelvük az úz nyelv lett, amely az évezredek alatt keveset változott, s amelyet ma magyar nyelvnek nevezünk.

 

A Törzsszövetség rendkívüli fejlettségét bizonyítja az is, hogy ez volt az egyetlen olyan ősi társadalom, ahol a törzsek életét alkotmányos intézmény irányította. Már Ataiszban is volt alkotmányuk, ami akkor ugyan még csak három pontos volt, ám ez az idők során egyre bővült, mígnem 31 pontra gyarapodva, 1222-ben Aranybulla néven került be a történelembe. Abban is megegyeztek, hogy ötévenként mindegyik törzs köteles 1-1 ifjút elküldeni a Törzsszövetség központjába, Ordoszba, hogy belőlük sámánt neveljenek. Ez a közhiedelemmel ellentétben - egy igen magas színvonalú, öt évig tartó képzés volt, ahol elsajátították a rovásírást, az orvostudományt, a kereskedelmi, és ipari szaktudást, a Tórem-hitvilágot és még sok egyebet.

 

Agaba további intézkedései közé tartozott a 10 évenkénti un. ismeretszerző kalandozások indítása, melyek során később lóháton vagy hajón, de szinte az egész világot bejárták, s melynek alapvető célját az Ataiszról menekülő népek esküje határozta meg, vagyis hogy a túlélők és utódaik minden időkig keresni fogják egymást.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.