Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Attila dombja

 



A legenda szerint Tápiószentmárton legmagasabb pontján, a tengerszint felett 116 méterre lévő dombon állt a hun király, Attila fapalotája, és itt tivornyázott az "Isten ostora". 1923-ban ezen a helyen találták meg a régészek a híres szkíta aranyszarvast, amely remekmű ma a Nemzeti Múzeum egyik legféltettebb kincse. Sokakban felmerült a kérdés: vajon miért építtetett a Tápió folyócska mellé palotát Attila? Talán a hun varázslók is megérezték, hogy itt gyógyítóereje van a földnek.

Az utóbbi évektől rengetegen várnak itt gyógyulásra, mert aki eltölt itt néhány órát, szinte megfiatalodva távozik. Jönnek Miskolcról, Debrecenből, Zalából és Somogyból, s persze a helyiek is gyakorta leülnek a padokra. Jó óra múltán - mesélik, akik már kipróbálták - szűnik a fájdalom, az emberek kellemes zsibongást éreznek, a fejük kitisztul.

Valamiféle delejes erő vonzza az embereket a domb felé. Valószínű, hogy azon a helyen sokkal erősebb a mágneses erőtér sugárzása, amelynek kedvező hatását már az egyiptomiak és a kínaiak is ismerték, négy-ötezer évvel ezelőtt. Gyógyító hatását úgy fedezték fel, hogy lovak és kutyák heverésztek ott, s amelyik göthös volt közöttük, napok-hetek múltán visszanyerte egészségét.

Azóta már végeztek különféle méréseket, de tudományos magyarázat még nem született a hely gyógyítóerejéről, pedig több csoda is történt már. Voltak, akiknek szédüléses panaszai szűntek meg néhány órás ott-tartózkodás után, volt olyan cukorbeteg, akinek javult a vércukorszintje, de sok egyéb rejtélyes gyógyulás is történt már a szentmártoni Attila-dombon.

Az Elixír 2002.december/155. számából.
Ibos kiegészítése.

Atillának volt birodalma, abban a Tápioka is benne volt. Mára viszont biznisz.
Fővezéri székhelye bíz Pusztaszeren volt, a Fehér tó partján állt Pusztaszer, ahol Bősárkány díszes palotája is volt, a 24 Hun Törzsszövetség szellemi központja. Itt született 469-ben Ilona-Gyilyó, I. Ilona aranyasszony, aki fővezér lett 503-ban. Az itt álló Aranyasszonyok palotája és a sövénnyel védett Tiszáig húzódó területen, szeren sámán-bát-táltos szállások voltak, utána a 24 törzs szállásai. A Tiszánál, Szögednél voltak a fővezéri szállások közel a Maros torkolatához, ahol a folyómederben nyugodott Atilla hármas koporsójában.
A Fehér tó feletti pusztaságot (Szer=pusztaszer) szert 24 részre osztották fel. Minden résznek volt megbízottja, így például a Béla törzsnek volt a legnagyobb része, a Szögedig terjedő részt pedig a Széki-hunok hatásköre volt.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Atilla

(ibos, 2010.01.26 22:10)

Atillának volt birodalma, abban a Tápioka is benne volt. Mára viszont biznisz.
Fővezéri székhelye bíz Pusztaszeren volt, a Fehér tó partján állt Pusztaszer, ahol Bősárkány díszes palotája is volt, a 24 Hun Törzsszövetség szellemi központja. Itt született 469-ben Ilona-Gyilyó, I. Ilona aranyasszony, aki fővezér lett 503-ban. Az itt álló Aranyasszonyok palotája és a sövénnyel védett Tiszáig húzódó területen, szeren sámán-bát-táltos szállások voltak, utána a 24 törzs szállásai. A Tiszánál, Szögednél voltak a fővezéri szállások közel a Maros torkolatához, ahol a folyómederben nyugodott Atilla hármas koporsójában.
A Fehér tó feletti pusztaságot (Szer=pusztaszer) szert 24 részre osztották fel. Minden résznek volt megbízottja, így például a Béla törzsnek volt a legnagyobb része, a Szögedig terjedő részt pedig a Széki-hunok hatásköre volt.

oposur69@citromail.hu

(Oposur, 2010.01.26 16:53)

Atillának sohasem volt palotája Tápiómicsodán!
Egyébként kik a honlap tulajdonosai, va gy ez titkos?