Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az arvisurák rovásáról
 
 
       A 24 hun törzs szövetsége megalakulásának területe ORDOSZ vidéke volt. Itt fejlődött ki az a birodalmi közös nyelv, amelyen a fősámánok, rovósámánok, aranyasszonyok és a szolgálatos sámánok az "ARVISURÁK", azaz Igazszólások sorozatát rótták. E rovók segítségével a mindenkori fősámán összeállította az Arvisuráját.
Ezen Arvisurák közül az úz nyelven rótt Igazszólások érthetők a mai nyelvünkön is, mivel Ordosz őslakossága úz származású volt és az ifjó sámánok az évezredek során átvették az ordoszi nyelvjárást. Némi nehézséget okozott, hogy a húszévenkénti kötelező kalandozások jelentéseit sok esetben tárkány-rovással küldték Ordosz beavatott központjába és ezek megfejtése csak a 216 féle tárkány-rovás ismeretével történhetett. Nagy könnyebbséget okozott, hogy minden kalandozásban részt vettek úz tárkányok, azaz mesteremberek is, akik a mai nyelvünkhöz hasonló úz nyelven rótták rovásaikat. Az úzok tárkány-rovása megegyezett a birodalmi fősámán rovás jeleivel. Még Csadaj fősámán módosításait sem fogadtákel, bár Kubiláj és magyar édesanyja mégis alkalmazta azt levelezéseiben. Ezért a 6018 éves ordoszi fősámáni rovásjeleik máig érvényesek az úz-tárkány rovásokra is.
Ez némileg feljogosítja az úz nép legészakibb törzsének, az eddig tévesen palócságnak ismert népnek és a nyelvünket átvett magyarságnak az írástudóit, hogy a hunok és magyar népünk regevilágát közkinccsé tegyék.

Ózd, 1969 decemberében.
Paál Zoltán
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.