Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ősiségi törvény

 



      Az ősiségi törvény (1027)

(...)Pusztaszeren elfogadták a három fiús szaporodási elvet, amelyet a birtok elosztásnál is figyelembe vettek. Az ősiségi törvény ugyanis azt tartalmazta, hogy az emberi agy, mint az Élet-fája, nem tud kigondolni olyan nevet, amelyik a 24 Hun Törzsszövetség névadó feljegyzéseiben ne szerepelne. Tehát minden mai bizánci avagy római megszokott név az ataiszi névadásból fejlődött ki, amelyek a mai magyar névadásban is már régen szerepeltek, rövidített formában. Imre feleségének magyarosan Iréne lett a neve, mivel Arvisura-Anyahit ötödik leányát Irénének hívták, és a név a Nyék-törzs névadójában szerepel. Adelhaid, félig lengyel származású hercegnőnek a neve Ada rövidítéssel már Urukban is szerepelt az úzok névadójában.

A másik ősiségi törvényünk kimondotta: minden település központi házához legközelebb a nagycsaládok helyzekedjenek el, míg a kevesebb gyermekkel bírók a táltos és bába-asszonyok házától kissé távolabb legyenek. Minden veszélyben a gyermektelenek kötelesek a nagycsaládosokat védelmezni. A sámán is a nagycsaládosokat köteles leghamarább gyógyításban részesíteni. Temetkezési sorrendben is a faluvének központjától, vagyis a központi kegyhelytől jobbra és balra a 8,7,6,5,4,3,2,1 gyermekesek és a gyermektelenek a nyílvesszőik számától függően temetkezzenek el. A Magyar Törzsszövetség megalakulásától ezen temetkezési sorrend volt használatos.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.