Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Eger

 
  
 
 
 
     ...Mindezek után Bogács 385-ben elhagyta Ordoszt Betse-An rovásaival, és Nimród, valamint Gilgames rovásait is magával vitte. Szépen hangzottak a kiképzett rimalányok ajkáról az eddig megtanult dalok és himnuszok, amelyeknek Gilgames volt a legnagyobb művelője. Pó-Ten mezejének szellemi kincseivel Boristénes-Porog-Szakszin szellemi életét nagyon fellendítették. Bogács tanfejedelem ezen szellemi kincsek birtokában érkezett Egerbe, ahol öregkorát bearanyozta a Hun Törzsszövetség igen gazdag regevilágának tudata, amelyet Ordosz-Bugát-Porogból, a három szellemi központból magával hozott. Boristénesből sok ifjú csatlakozott hozzájuk oktatóként, hogy a hun és saka-szkíta ifjakat kiképezhessék a Kövezsd által megalapított Csörsz-vonalán az Encsig megindítandó harcaikra. Eger erre alkalmasnak ígérkezett a hegyek-dombok és a síkság találkozásánál. Itt már hagyományai voltak a rokon-népek eggyéválásának.

Eged fejedelem Kr. e. 8-tól Kr. u. 4-ig, azaz egyik Eger évétől a másik Eger évéig építette ki Eger városát, a fejedelmi székvárost. Kr. e. 20-ban, az Ordoszban elkezdett 4020. medvetoros évben úgy döntöttek, hogy Nagyszalát csak ott lehet tartani, ahol előbb létrehozták a "Nagyszala alagút-barlang rendszert". A Nagyszala 100 évenként, a csillagok járása szerint meghatározott kezdő napját "Nagyszila napnak" tekintették. Ezen évszázados ünnepnapon született fiúgyermekeket "Szent-névnek hívták" Szila elnevezéssel, míg a leányokat Szilajkának, azaz erdei folyók Tündérének nevezték. Ezt az Ordosz által kezdeményezett Nagyszilát azért rendezték Egerben, mert Gyöngyös-Eger vidéke a saka-szkíta népek Nagypályi-Encs középvonalának közepére esett és csillagjósok örökölt tudománya szerint 25 karéjos beavatott születése várható. Egy bölcs a pártus birodalomban felvette a Boldizsár mágus nevet, majd Gáspár és Menyhért társaságában várták a fényes csillag jelét.

Minden beavatott tudta, új szellemi korszak kezdődik.

A Nagyszila építményét homokkő, azaz Tálya kövekből faragták. Innen indultak ki a földalatti világ járatai, amelyben az Oskus-táblák másolatait helyezték el. Ezen alagút-barlangrendszer járatai egynapi járóföldet tettek ki. A Messiás-váró Nagyszala alsóvilágát a Róma fölötti Farkas-had oskusai, a Tömös-birodalom alján élő Keve-had oskusai és a Tabán fölötti Osihad, Kövezsd ossosai építették ki, akik á dunai Limes megszűnése után Szalonna városának kőműveseivel otthagyták a Duna-hídfőt és a dalmáciakkal együtt Egerbe vándoroltak. Augusztus császár Kr. u. 10-ben Tiberius kívánságára Pannónia északi határát újból a Dunánál jelölte meg, az 5-5 szemben álló római és szkíta erődöt Limesként újból alkalmazták. Az Egerben építkezéssel megbízott Oskus-Oeskusok ossosai újból a Pest-hídfőnél telepedtek le és gabona, valamint úz vasak cseréjével foglalkoztak. Hivatalos pénzük a rasna-etruszk fejedelmek Era törzsének tárkány-pénze lett, amit Tabánban vertek. Erről Ordosz mindig jelentést kapott.

Bogács tanfejedelem ezekről már Ordoszban és Bugátban is értesült. Hosszú vándorlással, elaggottan érkezett háznépével Kövezsd birodalmába, Boristénes-PorogSzakszin kiképző városokból a 400-as Nagyszalára 402-ben. A Kaptárköves szentély völgyében egy kőbálványnál kapott letelepedési engedélyt. Tanfejedelmi tevékenységet itt is folytatott. A 85 tárkánytanulóval először erdőirtást kellett végezniük. 5 házbirtokot építettek föl 48 személynek, mivel a vele érkező oktatók a 8-as szaporodási elvet valló uruki-mani hívők voltak.

Egy kaptárköves Kegyhelyet is készítettek, ahol vasárnap a Mani rovásaiból készült Könyvek-Könyvéből igehirdetést tartottak.

Több kép


Ezen Kegyhely alsóvilágában egy 24 méteres alagutat építettek. A középső világban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott egy kőházas szállású, tárkány-kapás csoport, a Kővárban folyt 4 éven keresztül a tárkányképzés. A Kővár mindhárom világgal összeköttetésben állott. Télire, a medvetor kezdetére Egervárba kellett Bogácsnak mennie. Addig Tarhun huszadmagával minden építményt helyrehozott.

Tarhun lukomó és Bogács tanfejedelem 405-ben Egervár kapujában örömmel várta a 85 tárkány képzős ifjút, mivel 410 medvetorán csatlakozniuk kellett azokhoz az elővéd csapatokhoz, akiket Encs, Ibos és Sóvár térségébe irányítottak. Ugyanekkor folyt a 15 rimalány kiképzése is, mivel arbag-gyógyítókra is szükség volt a tárkány századnál. Ekkor Bogács 8 leánya férjhez ment 8 tárkány-tized parancsnokhoz, hogy 410-ben Sóváron az Arnó család fejénél jelentkezhessenek.

Egerváron Tarhun lukomó a tárkány-képzősökön kívül 60 gall, digó és német nyelven jól beszélő, de veterán elbocsátó jelvénnyel ellátott vezető harcost képzett ki és Bogács tanfejedelem rendelkezésére bocsátotta őket. Ezen 6 tized hírszerzőnek, mikor Bagamér 410-ben meghirdette az egyik Nagyvíztől a másik Nagyvízig megindított harcot, Róma egykori birodalmából olyan értesülései voltak, amit BoristénesPorog-Szakszin főparancsnokságának a rendelkezésére bocsátottak. Ezen 60-féle rasna-etruszk-tárkány rovással lerótt jelentést Egerváron ültették át a 24 Hun Törzsszövetsé~ fősámáni rovásaira. Hírszerzőik száma 410-re már 4x60, azaz 240 főre emelkedett. Így minden esetben 1 fő, legalább 4 biztosító lovassal ellátott, nagytudósú hírszerzőt küldhettek ki az akkor ismert világ minden tájára, hogy a Hun Törzsszövetség hírszerzése egyenlő képességű lehessen Bizáncéval.

Up'or, a kabarföldi fejedelem Kr. u. 410. Aranyasszony ünnepére (aug. 15-20) megérkezett Egerbe és összegyűjtötte a Bogács által átültetett jelentéseket. Fejedelmi lovasokkal Upor ezeket rögtön Porogra vitte, ahol a hatszor 5 éves, nyolcszor 4 éves és ötször 6 éves beavatotti képzés már javában folyt. Így a friss jelentések alapján 400 és 430 között a kiképzett fejedelmi ifjak vezetésével elindulhatott a hun tömények sokasága. Ekkorra tervezték az ordoszi 3 tömény úz indulását is, hogy a fegyverzet terén a felkészülés tökéletes legyen és a Melegvizek Birodalmának teljes területét kitölthessék.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.