Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elcsúszott idő

 
Kisfaludy György: Elcsúszott idő
 
 
 
     Tudjuk azt, hogy ma használatos naptárunkat nem használja minden nép, és mai is sokféle időszámítás van forgalomban. A mai keresztény időszámítást Gergely pápa vezette be, ezért lett Gergely-naptár. A valóságban Ádám próféta időszámításában 7205-öt írunk, ami nagyon eltérő a kerek 2000-től, amitől a botcsinálta misztikusok olyannyira rettegtek és rettegtették a népet.

A héber újév ősszel (szeptemberben) van, 1995 szeptemberétől a zsidók 5756-ot írtak. A régi keleti időszámítástól úgy hatvan évvel térnek csak el, ami megint csak érdekes, mert térben igen távoli civilizációkról beszélhetünk, különösen a távoli ókorban. Az a tény, hogy egyáltalán használtak valamiféle időszámítást, mutatja azt, hogy kultúrnépek éltek az ókorban is, és erre utal az is, hogy a keleti matematikát úgy ezerhatszázig felülmúlhatatlannak gondolták eleink. Az egyiptomi őseink 11600 évre visszamenőleg jegyezték fel a napfogyatkozásokat, mai még zűrösebb ügy, mert akkor még nem is volt semmi a kereszténység felfogása szerint.



Egyes írások szerint Ádám 930 évig élt, ami minden józan XXI.századi gondolkodónak képtelenségnek hat, hiszen a ma szokványos elképzelések szerint az ember ennyi ideig sehogyan sem élhet. Még a mai ember sem, nemhogy az ókori. Talán holdévekben.

Ádám próféta időszámítása megvan a magyarok történetében, így azután feltűnhet az, hogy a mi időszámításunk 1449 évvel előbbi, mint a héber időszámítás, így civilizációnk legalább 7205 éves. 7205-3761 = 1444. Legalább 1444 évvel régebben élünk a Földön, mint a zsidó törzsek. Őseink mindent módszeresen felróttak, így azt is, hogy kik voltak a vezetőink, papjaink, tudósaink, és ezek mit is tettek hazájukért és népükért. Még a Naprendszerbe való költözésünk útvonaltérképét is birtokoljuk! Amaják úgy 35 ezer évre visszamenőleg emlékeztek a Föld történetére, katasztrófáira és az azokat követő eseményekre. A maják naptára előrejelzési naptár is volt, amelynek veszélypontjai akkor voltak várhatóak, amikor a Vénusz a keleti, a Fiastyúk (Pleiadok) pedig a nyugati látóhatáron volt. Ez 52 évenként fordult elő. A katasztrófák ennek az ötvenkét évnek valahányszorosaikor történtek. Ez az ötvenkét éves periódus 2012-ben fog legközelebb lejárni.

The Cover Art of Tom Miller


Visszatérve a naptárunkhoz, feltűnő az, hogy az asztrológiát és az effajta "áltudományos" dolgokat mereven elvető tudósok még mindig Napnapod (Sunday), Holdnapot (Monday,lunedi) mondogatnak, és ami még érdekesebb, az az, hogy a tizenkét hónapos éveink a tizedik hónappal érnek véget. Régebben a tavasszal kezdődhettek, mert SZEPT, OKTO, NOVE, DECE (szette, otto, nove, dieci) az bizony hét, nyolc, kilenc és tízre utal, így azután a kisfiam nem véletlenül vette észre azt, hogy egy évben miért van kétszer is tél?! Van egy az év elején és van egy az év végén is, miért mondjuk azt, hogy az évszakok úgy következnek egymás után egy évben, hogy tavasz, nyár, ősz, tél?, amikor a valóságban tél, tavasz, nyár, ősz, tél van minden évben? A majáknak miért volt egy "szent" naptárja is, ami nem más, mint egy párhuzamos naptár 260 nappal? Mire is utal ez? Arra az időpontra, amikor megalapították az első földi kolóniát, amikor először a Föld bolygóra léptek, és a 260 nap arra az időszámításra ad jelzést, amely a hazai bolygójukon volt éppen érvényben. Ma is tudjuk, hogy hányat írnak ott. Abból, hogy a napok hossza szinkronizmusban van a földi napok hosszával, arra következtethetünk, hogy egy évük kétszázhatvan napos, de egy napjuk ugyanúgy 24 órás volt, ami abból eredhet, hogy a bolygók zenei harmóniában keringenek, a tengely körüli forgás szinkronizmusban van a központi csillag körül leírt pályával. Más népek máskor jöttek a Föld nevű bolygóra. Ezért eltérő az időszámításunk!
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.