Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nippur

 



      A beavatottak titkos történetében az Ataiszi származásúak többször összekerülnek egymással. Így pl. Buda fia, Aladár, Abakán néven alapít birodalmat; Csaba leszármazottja, Kotragos, elmegy a Turgai kapuba és feleségül veszi Emőkét; Oposur, Edemen... Álmos-Árpád révén találkozik a Nyék leányával Abacillel; Árpád második házasságában Eperjessel; Csaba, illetve II. Ilona-Baján leszármazottjával kerül össze. Telena, Alpár későbbi felesége, egy kisfiúval jött be hazánkba. Többé nem akart ugyan férjhez menni, de az ősi törvények szerint Alpárt, a Nagy-Süán győztesét nem lehetett elutasítania. Telena fiából, Bajánból lett aztán Baján avar fejedelem, az avarság védőpajzsa. Bizánc és Róma Atillának vagy valamelyik utódjának a megölésében csak a hun törzsszövetség uralmának a megtörését látta. Bajánhoz nehezebb volt hozzáférkőzni. Minden tekintetben kiváló ember volt. Elődei nemigen érintkeztek a nyugati diplomáciával. Baján azonban, a védelmi gyűrűk korlátlan ura nagy nyelvtehetségével mindenkivel tudott tárgyalni. Nyelvtudásával, erejével és vagyonával elkápráztatta az akkor ismert világot, akárcsak Atilla, Buda, vagy Deédes. Kincseikről csak a beavatottak titkos szövetségének volt tudomása. Bát képzésen Baján a Bát-Baján nevet vette fel. Feleségül elnyerte Szamos fejedelem legkisebb árváját, Tomisirt. 10 fiuk és 8 leányuk született. Ez a szaporaság biztosította házának 300 évre a hatalmat.

A beavatottak sora:

Batbaján (csodagyerek) 565-602
Bakar 602-630
Mácsi 630-634
Kuvrát 634-648
Samó (az áruló) 648-658
Zára 658-664
Haram 664-678
Zemlén 678-702
Maróca 702-720
Zengő 720-734
Mura 734-762
Linda 762-790
Korpona 790-792
Türje 792-794
Tuza794-803
Halics 803-825
Nyék 825-869
Abacil 869-890


A fejedelmi láncolat pedig:

Nagybaján 568-580 Alpár-Telena 580-600
Győr 600-620
Páka 620-626
Kohár 626-630
Tudval 630-634-660
Mácsi férje, Orbaszár 660-672
Vaska 672-690
Kapornak 690-712
Regöly 712-740
Becseker 740-770
Gyürtő 770-782
Sebes 782-792
Mikó 792-795
Tuza 795-803


Ekkor a fejedelmi család fele kivonult, de Kassa 803-853, kabar-palóc földön visszamaradt. Verecke 853-896, majd utána Árpád-Verecke 896-899, s végül (899-908) Árpád-Eperjes által. Zsolt 908-tól 955-ig tartó uralma alatt egyesül a beavatottak háza. Ezért lett Zsolt-Zoltán a közös fejedelem Árpád után.

A marami és merija törzsek Kr.e. 3016-tól Kr.u. 1265-ig tartó vándorlása érintette a hun törzsszö-vetségbeli népek mindegyikét. A meriják nagyjából azonosak a fehér-hunokkal, a maramiak a fekete-hunok-kal. Származási törvényeiket Ataiszból hozták. Tarján fősámán 250-ben így ír róluk: A kabarvész 181-ben megbontotta a szumíros törvényt és a merija-marami érdekterületen tiszta asz-szony-uralomra vezetett. Merija területén az 1, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, I2, 13-mas fátriák maradtak, a 15-ös közös, átmenati fátriával. A por fátriák közül a 26-os Szalaváré fátria volt közös. A 2-es Jenő, a 14-es Gyula, 16-os Megyer, 20-as Keszi és a 22-es Gyarmat törzs alkotta a vegyes-uralmi magyari törzs-szövetséget.(Vegyes, azaz feleség-uralommal.) A 18-as Kürt, a 23-as Tarján, a 25-ös Nyék, a 24-es Kéri és a 20-as Keszi törzs kézműves része megmaradt a kabaros férfi-uralom alatt. 250-300 között ez az 5 törzs leköltözött az Ural-Emba folyó és a Turgai kapu vidékére, de a 17-es és a 19-es, valamint a 21-es fátria a 26-os közös fátriával vissszamaradt asszony-uralom alatt. A 18-as Kürt és a Kéri többségű 24-es, valamint a 22-es Gyarmat és a 23-as Tarján törzsnek egy-egy része vegyesen, feleség-és férfiuralom alatt létszámban pótolta a por fátriák nem kielégítő egyensúlyát; a 2, 14, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25 és 26-os por fátriák töredéke azonban visszatért az asszonyuralomra. Legelő-megtartási törvény értelmében Tarján fősámán fia, Béla, a Kürt-Kéri és a Gyarmat-Tarján törzs maradékaiból-leányai révén-megalapította a Béla törzset. Ez élénk kapcsolatot tartott fenn a Turgai kapu-ban később lehagyott Kurd törzzsel és a Magyarka-Sárhely között hagyott Gyula törzzsel.

Koppányról Szalaváré Tura mélyen hallgatott, mert szerinte ha valaki új vallást, vagy eszmét hoz elő, azt rendszerint anyagiakért teszi. A sámánizmus megkövetelte a maga tizedét, ugyanúgy a kereszténység is, de a manysiktól várta a mohamedánizmus is.Ezért a manysik mind északabbra húzódtak, amíg a nyenyecektől és a szamojédoktól tehették. Népük nem fizette meg a szellemi lakbért, ezért egy ilyen nagy múltú népnek el kellett pusztulnia. Géza fejedelem látta a nyugati veszélyt, ezért Vajk fiát eladta a nyugati kereszténységnek; de édesanyjának minden hozzátartozója Bizánccal kacérkodott. Koppány az Ajtonyék-Gyuláék csoportjával tartott és Bizáncnak szívesebben fizették volna a sámánizmustól megtagadott tizedet. Aba-Sámuelék kabarjai a sámán-tized mellett Nyugatnak is megfizették a tizedet; a megvakított Vászolyt fejedelmi ellátásban részesítették, fiait pedig fejedelmükként tisztelték. Mivel a magyar törzsszövetség nem külön törzsként vett részt a Buda-Atilla vezetésével kidolgozott honfoglalásban, mi akkor a manysikkal alkottunk harci egységet. Déli Pannonföld már régen a hunok érdekeltségi területe volt, amikor Aquincumban még Róma volt az úr. Előőrsként a manysiknál maradt Béla, a szkítáktól Kevét és a szavárdiföldről küldött Kadosát indították útba a rómaiak nyugtalanítására. Ordas (Ordosz) szkíta telepről kiindulva Keve vezetésével 431-ben legyőzték a rómaiakat, majd a következő évben az ugyancsak szkíta Zombortelepről rontottak a római zsoldosokra, mivel azok a Duna bal oldaláról rabszolgákat hajtottak el. 433 kora tavaszán ezen a területen győzedelmeskedtek a rómaiak felett és a területet Keve vezér megkapta örökös területként. Itt épült Kevevára, a Duna bal partján, Baranccsal szemben. Béla tyumenje a mai Bélabánya környékén szállt meg; a hősi halált halt Kadosa fia, Zaránd pedig (akinek besenyő lány volt a felesége) a Bikis folyó forrásvidékén felépítette Zaránd várát. A 24 hun törzsből álló szövetség vezérkara ekkor így állott: Hangun-Huó császár 351-ben meghalt.

Utána Megyerja öccse, Uruk-Dargin vette át az irányítást 351-385-ig, majd Hunyornak adta át a hatalmat, aki fiainak: Mondzuk, Udin (Uldin) és Bagamér (Balambér)-nak a részvételével 385-410 között uralkodott. Bagamér 410-430 között Káspiváron át felvezette a hun hadsereg zömét; Buda-Atilla irányításával 433-ban Jászvásárra értek. Mondzuk, mint fővezér Ordoszban maradt, de fiai: Karaton és Oktár ekkor már szkíta földön állomásoztak. Uldin halála után, amikor híre jött annak is, hogy Mondzukot Ordoszban meggyilkolták, 433 őszutóján Ruga és Upor (Uptor) kívánságára Atilla vette át a fővezérséget. Ordoszból így Hunyor ivadékaiból csak Bősárkány érkezett. Jákó halála miatt Buda vette át a fősámáni tisztséget. Az Ordoszból áthelyezett beavatott sámánközpont alapjait 435 Nyilas havának holdtöltéjén rakták le. Ezzel indult meg Budavárának felépítése. Az ünnepélyen részt vett: Bősárkány, Deédes, Nekese, Buda, Atilla, Karaton, Oktár, Ruga, Upor, Ojbársz (Uruk-Dargin leányának a fia), mind a 24 törzsnek a vezére és vezető sámánja, összesen tehát 58 magasrangú személy, a törzsszövetség teljes vezérkara. Megjelent a manysi sámánnal együtt Béla vezér is, aki itt parancsot kapott arra, hogy az aranybányászatot lendítse fel Bélabányán. Atilla halála után a hun törzsszövetség visszavonult a Káspivári Szkíta birodalomba, de az addig meg-honosodott törzsek továbbra is a helyükön maradtak. Amikor az új, avar törzsszövetség elindult, itt már rokon népek fogadták őket, csakúgy, mint később a magyar törzsszövetséget. Vajk fiának, Imrének volt egy titkos menyasszonya, Jéne. Jéne Sarolt parancsára hajlandó volt gyermeket szülni Imrének. István király véréből a budavári Hegyi-ünnepélyen, Radnót napján meg is született a kisfiuk. A gyermeknek Aba-Sámuel lett a névadó apja. Valóságos apja, Imre ekkor már a besenyő bosszúnak esett áldozatául. Jéne aranyműves lány volt. Kisfiával Veszprémben bevonult Sarolt miseruha-készítői közé. Az agg királynő minden örömét Radnótban találta. Mindig vele játszadozott. Radnót véréből származott Pósa vitéz, Anonimus, akit IV. Béla Karakórumba küldött.

Nippur pateszi az özönvíz előtt 35000 évvel rakta le a víz emelkedése miatt az első, sziklán épült sumír város alapját. A város akkor még a tengerparton feküdt. De amikor Kr.e. 9790 körül Lagas, az első sumér király várost alapított, az újabb eljegesedés miatt Lugal városa már 10 napi lovaglásra volt Nippur alatt. (Lugal-Lagas 12 sumér város pateszijét végeztette ki Lagasban, ellenszegülés miatt.) Amikor az Ataiszi őshazában a tenger szintje újból emelkedni kezdett, Uruk városában felavatták a beavatottak központját, de az özönvíz miatt Lagas, Úr és Eridu városa víz alá került. A tenger vize ekkor Uruk városának a hegyalját mosta. Ettől kezdve az özönvíztől való szabadulás emlékére nyár közepén mindenütt megtartották a Hegyiünnepélyt. A Szovjetunióban a komik 1972-ben bemutatták ezt a Hegyiünnepet. István korában Vászoly és Ajtony volt beavatott; ők láttak a jövőbe. Mindketten azon a véleményen voltak, hogy a nyugati kereszténység csak veszélyt jelent. Attól is tartottak, hogy a csuhásoknak megtiltják a nősülést és hosszú idő múlva a szaporodás szempontjából ez nagyon megbosszulja magát. Ha viszont Kelet kereszténységét tesszük magunkévá, létszámban erősebbek leszünk. A német lovagok és a római pápa, folytatták tovább-a tizedre és az ajándék-birtokokra való tekintettel istennek tetsző cselekedetnek mondja a keleti kereszténységhez húzó főurak kiirtását. Ezért Koppányt 998-ban, Tónusz-Abát beavatott feleségével együtt 1002-ben, majd Jirkó hat vejét: Radna, Zsibó, Pestere, Siria, Doboka és Kolozs vezéreket megölték a Csanád vezette vérengző lovagok pedig Ajtonnyal is végeztek. Mindez 998-1028 között történt. Ugyanebben az évben István király Vászolyt is megvakíttatta, pedig az Aba-Sámuel tanácsára-felvette a Vazul nevet és kereszténnyé lett.

István király testőrségének a parancsnokát, aki az ősi törvények szerint István apjának számított, mindezek láttára agyvérzés érte. Sarolt öccse volt az, az Erdeljü Gyula, aki eddig nem engedte, hogy Istvánnak vagy Imrének baja essék. Imrét 1031-ben vadkannal ölették meg a besenyő lövérek. Vászoly-Vazult 1028-ban, Ajtony kivégzése után megvakították, Mindennek megakadályozására a jászvásári Gyula fejedelem eljárt a bolgár cárnál, a halicsi bánnál és Boleszló lengyel királynál, de igyekezetének nem volt eredménye. Amikor pedig eljött a beavatottak rejtegetett szent ládájáért, Hunt-Pázmán lovagjai 1018 tavaszán vele is végeztek. A pápaság a bűnbocsánat fejében elrendelte Boleszláv lengyel király megsegítését. Ennek István király azon nyomban eleget is tett. Ha nem lett volna meg szám szerint 12 a kivégzendő vezető ember közül, kivégzik Vászolyt is. De rá más sors várt. Amikor István megbeszélésre hívta, azt mondta: "Nem akarok gyilkost látni!" Többek között aztán ez is egyik oka volt annak, hogy megvakították. Az összeesküvéssel gyanúsított Vászoly átadta fiainak a Budavári sámánközpont beavatottainak szent ládáját. Ezt sokáig Aba-Sámuel rejtegette. 1035-ben Endre, Béla és Levente Halics-Ladomér fejedelemségen át Kievbe menekítette a ládát. Ott Endre, András királyfi néven feleségül vette Bölcs Jaroszláv leányát. Béla egy lengyel hercegnőt vett feleségül, Levente pedig Ladomér fejedelmének a leányát, Lebed lovasfejedelem leszármazottját, a beavatott Ildikót. Ildikó vezetésével három állam lovasaitól kísérve vitték Budavár szent ládáját a Béla (Bjelaja) partján levő Füzesgyarmatra. Itt Ildikó az ősi törvények szerint önkéntes véráldozattal hősi halált halt. Levente többé nem is nősült meg. (Ugyanígy halt Jákó fősámán is önkéntes halált, amikor a sámánközpontot Budavárra helyezték át. Az Ordoszi Aranyasszony templomot magára gyújtotta. Ezt a szent helyet minden időben az Élet templomának nevezték.)

A szövetség ládájának kimenekítését még 992-ben eldöntötték, amikor Gelyza felvette a Géza nevet. (Második neve István lett, de lelkében mindvégig Gelyza maradt.) Amikor Kr.e. 3000 körül a napkitörések miatt roppant hőség uralkodott, a sumérok marami és merija csoportja újabb haza keresésében eljutott egészen a Volga könyökéig. Bölcseinek 38000 évi időre visszanyúló feljegyzéseik voltak, s azokból megállapították, hogy a mérsékelt égövi, egy-ruhás öltözködési mód mellett fejlődik legjobban az emberiség agya és olyan éghajlat a 1egalkalmasabb a kenyérmagvak termelésére és az ehető állatok tenyésztésére. Az Élet templomának a papjai itt a legokosabbak. Az itteni békesség azonban nem sokáig tartott. Először az első hun törzsszövetségi csoport, a viroláj (észt) hatolt rajtuk keresztül; másodiknak a suomák (finnek). Majd megjelentek a morvidok, Marami-moksa és Merija-mersa házassági kettősséggel. Amikor Ildikó hősi halált halt, már az udmurtok és a komik éltek marami-merija házassági közösségben. A manysik antik hazája az Uralon és azon túl volt. Káma-Béla környéke viszont badzsirt-magyar. De az Özönvíz-hegyi ünnepet még tartották.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.