Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sámán, tárkány, rimalány és beavatott képzések

Minden törzs köteles volt elküldeni a legtehetségesebb ifjúkat az éppen akkori beavatott központba sámán képzés céljából, amely egy 5 éves képzés volt. Itt rovásírást, orvoslást, lóápolást, kereskedelmi és gazdálkodási tanulmányokat, a tórem hitvilággal, hitélettel kapcsolatos ismereteket szereztek, de ezen felül gyakorlati képzésben is részük volt, elsősorban a lovaglás terén. A tanulmányok befejeztét követően rendezték meg a Nagy Süánt, ami 3, 4, vagy 5 napos gyorsasági ügyességi verseny, s egyben szellemi műveltségi vetélkedő volt. A versenyszámok a következők voltak:  lóápolás, lovasversenyek gyorsasági, akadály, szekérverseny, lóbetörés, szellemi vetélkedések, hitvilágról, tudományokról, rege és mondavilágról, csillagvizsgálatról, stb. (az udmurtoknál a győztest hívták Pünkösdi királynak.)

Aki az első lett, az nyerte el a fősámáni-fejedelmi méltóságot. A fősámán mellett másik fejedelem volt a fővezér. A nőknél is folyt úgynevezett rimalány-képzés, ami négy évig tartott, s ahová szintén a legjobbak juthattak be. Az ő vetélkedésük győzteséből került ki az aranyasszony. Az ő feladatuk is nagyon fontos volt, így például a vetés, aratás megszervezése, a betakarított javak igazságos elosz­tása a közösségen belül, a lakóépületek, s az egész település tisztántartatásának felügyelete, a gyermekek világrahozatalának megkönnyítése, a csecsemők és szülő asszonyok gondozása. A törzsszövetség minden időkben rendelkezett továbbá - szintén képzett - rovósámánokkal, akik feladata a fontos történések kő-, vagy fémlapokra való lejegyzése volt.

Külön oktatási rendszert állítottak fel az egyes kézműves mesterek képzéséhez. Ez a tárkányképzés négy éven át tartott, s jelenlegi szakiskolák hatékonyságával ellentétben ez idő alatt itt valódi mesteremberek kerültek ki.

A leghosszabb, hat évig tartó képzésben azonban a beavatottak részesültek.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.